2021. Digitális témahét – Beszámoló

2021. tavaszán 3-4 éves gyermekek jártak csoportunkba. A tanév tervezésekor már tudtuk, hogy a Digitális témahéthez ezzel a csoporttal is csatlakozni fogunk, ezért tehát már szeptembertől olyan feladatokat kerestem, melyek a gyerekek képességeihez igazodnak, változatosak, és alkalmasak a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Igyekeztem úgy válogatni a feladatokat, hogy a gyermekek számára megoldhatók legyenek, mégis kihívást is jelentsenek.

A tanév első napjaiban már megmutatkozott, hogy a gyermekek jelentős többsége a digitális világ több eszközét is ismeri, használja, de legalábbis az okostelefon bizonyos funkcióit rutinosan használja (pl: fotózás; fotók kezelése – léptetés, törlés)

A gyermekek megismerése, megfigyelése azt mutatta, hogy ötös számkörben jól számlálnak; az irányokkal részben tisztában vannak, nehézséget a megnevezés okoz (bal-jobb); hallás után 2 utasítást többnyire képesek végrehajtani; és/vagy döntési helyzetet meg tudnak oldani.

Tehát, mindezek alapján a programozás alapjait, az első lépések megismerését terveztem megvalósítani októbertől tavaszig, a Digitális témahétig.

1.
Játékos bevezetés

Jékely Zoltán: A három pillangó című meséjének feldolgozásakor a koordinációs létra (egy, később kettő egymás mellé fektetve) volt a „pálya” amin a pillangónak el kellett jutni a virághoz. A szabály szerint a pillangó csak a hallott utasítás szerint mozoghatott.  Először csak 1 majd 2 és egyre több lépésre volt szükség a cél eléréséhez. Megjelent az „összesen” fogalma is: Az utasításokat lépésenként, illetve „összesen” is meg lehetett adni.

A szóbeli utasítások után kártyákra rajzolt nyilak alapján kellett teljesíteni a feladatot. Először az egyes mezők mellé raktuk le a nyilakat. Ez különösen akkor volt hasznos, amikor már a második koordinációs létrát lefektettük, így a jobbra-balra fordulás parancsa is megjelent. A hibásan teljesített parancs problémahelyzetet teremtett, amit a gyerekek igyekeztek

feloldani, némi gondolkodás után meg is találták a hibát, és javították is. Ilyen helyzet a hibás végrehajtásból és az utasítás hibás kiadásából is származott. A mezők mellé helyezett nyilak alapján visszaolvasható volt lépésről lépésre a parancssor, így a hiba javítása megtörténhetett.

A játékkal a legfőbb célom az volt, hogy

a gyermekek megismerkedjenek az utasítás – végrehajtás kapcsolatával

játékosan, cselekvésbe ágyazottan szerezzenek tapasztalatokat

megtapasztalják a hibázás és a javítás lehetőségeit, az önellenőrzés fontosságát

gyakorolják a számlálást, térbeli tájékozódást mozgás és a szavak szintjén is.

Mellékletek:

DTH 2021. Beszámoló.pdf